Bukarestben fesztiválozik a Tomcsa Sándor színház
November 3, 2008
A szerk ajánlja, fesztivál | Szólj hozzá!
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor színház társulata az Elektra című előadását hozta el Bukarestbe az Országos Színházi Fesztiválra. Euripidész darabjának címszerepét Jakab Orsolya játssza, akit az UNITER debüt-díjára is jelöltek.
A fesztivál weboldala intenzív és felkavaró előadásként jellemzi az Elektrát, ahol a nézőt folyamatosan meglepik valamivel. Devecseri Gábor fordítását Péter Beáta dolgozta át, az előadás dramaturgja Csiki Csaba, koreográfusa Bodor Johanna, zenéjét Vlaicu Golcea szerezte, és Sorin Militaru rendezte.
Az Elektrát hétfő este fél tízkor, illetve kedden délután héttől lehet megnézni a bukaresti operett színházban.
[szabot]
Vidámságok az udvarhelyi színházban
September 4, 2008
Hírek | 2 hozzászólás
A tavalyi évadban játszottaknál könnyedebb, vidámabb műfajú darabokat visznek színpadra idén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban. Emellett folytatódik a Kulissza Program is. Novemberben tartalmas drámatalálkozóra is sor kerül.
Négy saját bemutatóval készülnek, valamint egy Tamási- vagy Sütő-darabot is előkészítenek – mondta sajtótájékoztatón Csurulya Csongor művészeti vezető. Az idei évadban könnyedebb műfajú előadások várhatók, sűrítenék a kiszállásokat is, valamint egy szabadtéri előadást is műsorra tűztek.
Dunkler Réka művészeti tanácsadó elmondta, gyakoribbak lesznek a felolvasószínházi estek, folytatják az általános és középiskolások számára indított műhelymunkákat is, valamint lesz szépbeszéd- és olvasásverseny is. Fennállásának 10. évfordulója alkalmából a színház Kortárs Drámatalálkozót is szervez. Október 11–15. között magyarországi, erdélyi és román társulatok vendégszerepelnek Udvarhelyen.
Nagy Pál színházigazgató hozzátette, a születésnap tiszteletére 1–2 napos ünnepséget is rendeznek majd, és remélhetőleg ez alkalommal sikerül egy nyomtatott, illetve CD-formátumú emlékkiadványt is megjelentetni.
Udvarhelyi Híradó
Hathetes filmbúcsú a “poéngyáros” Antal Imrétől
April 20, 2008
A szerk ajánlja | 1 hozzászólás
Hatrészes Antal Imre-sorozat az m1-en - vasárnaponként
A magyar “nemzeti főadó”, a Magyar Televízió Örökös Tagjára emlékezik vasárnaponként. Az m1 műsorában barátok, kollégák és archív felvételek idézik fel Antal Imre művészi pályáját.
A napokban elhunyt Antal Imre emléke előtt hatrészes sorozattal tiszteleg a Magyar Televízió vasárnaponként, magyar idő szerint 19.55-től az m1-en. Az 55 perces műsorban kollégái, barátai, partnerei a kiváló televíziós, örök nevettető emlékezetes kabaré-jeleneteiből, villámtréfáiból, munkásságából válogatnak hétről hétre. Az MTV archívumában őrzött, egyedülálló felvételek felidézik a művész magával ragadó egyéniségét, hosszú és mozgalmas pályafutását.
A „poéngyáros” Antal Imre hosszantartó betegsége ellenére is megőrizte humorát, ugyanúgy viccelődött, mint korábban - mondta Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színész. Ezekkel a jókedvű pillanatokkal, bejátszásokkal idézi fel a csatorna a hallatlanul gazdag televíziós személyiség megannyi érdemét. Az első adásban Szilágyi Tibor beszél a népszerű műsorvezetőről.
Antal Imre 1972-től hagyta abba kényszerűen zenei pályáját. Ettől kezdve élete a televízió volt, ahol szórakoztató műsorok, televíziós vetélkedők fantasztikus műsorvezetője, bohózatok, szilveszteri műsorok elmaradhatatlan szereplője lett. Művészi sokoldalúságát színházi produkcióban, játékfilmekben vállalt szerepei, főbb irodalmi művei, díjai is bizonyítják.
Vasárnaptól hat héten keresztül (pünkösd kivételével) 19.55-től Az én Antal Imrém című emlékműsort sugározza a Magyar Televízió m1 csatornája.
Ingyenes felkészítők a színitanodában - Vásárhely
April 17, 2008
Hírek | Szólj hozzá!
A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem ingyenes felkészítőt szervez a felvételire jelentkezők számára, az alábbi beosztás szerint:
- színművészet és bábművészet valamint látványtervező szakra vasárnaponként 10 órától az egyetem főépületében (Köteles Sámuel u. 6.sz.),
- zenetanár szakra szombatonként 10 órától a Pálffy- házban (Bolyai u. 12 sz.).
További információkat az egyetem titkárságán kaphatnak az érdeklődők
a 0265-266-281-es telefonszámon,
valamint e-mailen az uat@uat.ro vagy felveteli@uat.ro címeken.
Ványa bácsi rulez! 2.
April 16, 2008
Hirtelen felindulásból | Szólj hozzá!
Caramitru - alias Pino - első perctől ellenszenves a gálán, ez van, nem tudok ettől eltekinteni. Hosszúcska a haja hátul, olyan nyomi, nem friss a look-ja, és olyan hiteltelen, ahogy a nyitószavakban egy az egyben elszavalja, kontemplatív elmélkedésként azt, amit a kezdés előtt ruhatárnál kézhez kapott katalógus előszavában a szignójával elolvastam. Sőt, mire elszavalja, kívülről tudom. Na, ő is kívülről tudja – nagy ügy.
És ha azt mondom, ellenszenves, akkor az mondja, aki 25 éve ismeri és kedveli – a Gyergyóban egyetlen fogható TVR-csatorna napi kétórás műsorán szokta, szerette meg arcát, hangját, stílusát.
Na de most, hogy utóbbi három évben két bukaresti UNITER-gálán is végignéztem (tavaly Nagyszebenben volt): a nézőtérről, reakcióikkal körülem… hát na, nem velem van a baj.
[8:24 AM]
És azt ecseteli: az UNITER 18 éves, fiatal menyasszony, szerelmetes anya, azaz férjhez adható korban van - ám, szól ki a kamerákba, neki az volna a legeslegjobb, ha “érintetlen” maradna, ha nem “terhelnék” “illetéktelen terhességek”.
Paff. Nem világos, mi baja. Most kapta vissza az UNITER a székházát - Radu Beligan és Caramitru maga járt közben, Adriean Videanu főpolgármesternél - amint ezt a gála vége felé maga Videanuval mesélik egymást váltva, ajnározva, s Caramitru ki nem felejtené, hogy Bukarest főpolgármestere “amúgy” liberális párti.
Nem értem akkor sem, mi ez az érintetlenség kiáltójel, ez az “autonómia”-igény (szöveg szerint, lásd katalógus előszava). Az értékek felett? A zsűrizésben? … Iorgulescu kultminiszter épp iszonyú pénzeket hív le kölcsönként, ami a Nemzeti Színházat kacsalábon forgó, csiki-csuki átalakítható, forgatható, multifunkcionális varázslattá alakítja, a világ összes elképzelhető színházi műfajának. Tehát, mi baja? Nyafogás-reflex? Mert “jól mutat” a nyitányban a heroizmus? (Jó, leállok most. És megkérdem őt.)
Másik első perctől ellenszenves gesztus,
protokol: minden vendéggel színpadra lépik egy estélyis szép lány és szép fiú. Nagyon szépek. (S a lányok nagyon girhesek, de ezt most hagyjuk.) Az a dolguk, hogy egyikük a diplomát, másikuk a bronzból öntött UNITER-jelképet, a madzaggal átkötött bronzkönyvecske-trófeát becipeli és tartja, míg a laudációt mond után átveszik tőlük. Utána is állnak szépen. Ám mikor vége a jelenetnek, ők ketten jobbra át, és kiiszkolnak - a vendégek ELŐTT. Akik aztán úgy-ahogy botorkálva kitalálnak - míg caramitru, mint élős műsorban összekötő műsorvezető, már a következő műsorszámot konferálja fel.
Hogy mit kekeckedek ezzel, akkor érthető így elmesélve, ha el tetszenek képzelni: a vendég egy herceg, Georg porosz királyi család sarja botorkál végig e protokolon. Leszámítva, hogy Caramitru eleve olyan szélesre tárt karú hurrával fogadja, hogy Cioroianu ex-külügyminiszter spanyol királyak mutatott “Break a leg!”-jével vetekszik, képzeljék el, mikor ez a 32 éves kora ellenére méltóságos erőt, Jelenlétet sugárzó illusztris excellencia úgy botorkál ki a színpadról, hogy közben a díjazott háttal lelépik előtte, szépséges fiataljaink már kitipegtek, Caramitru meg már elsasszézott pulpitusához konferálni.
Georg meg - a díszpáholynak is beszélve eddig, ott a román királyi családi házaspárral, akik idén vezették be, az UNITER pártfogóikként ezt a “bővítést”, hgy évente más-más, egyéb európai királyi sarjat is magukkal hoznak a román színház legnagyobb ünnepére, nos, a herceg mind lépeget, közben széles mosollyal, kedvesen, egyszerűen kedvesen pillantgat a közönségre, búcsúzik, picit tétovázik, búcsúzik megint, vár picit, és
kikullog tök egyedül.
Lehet, nem fontos, mert a tévé nem mutatta. (Nem baj, majd én.) De fontos. Kultúrpolitikai kultúránk része az is, mennyire értünk a kultúrpolitizálás etikettjéhez.
[8:58]
Amúgy a herceg a drámaírói verseny győztesének, Mihai Ignat-nak adta át a díjat. A 2007-es év román drámája címért jeligésen 49 darab versenyzett - 3 jutott a döntőbe. Két Ignat-darab, és Radu F. Alexandru darabja. A nyertes Ignat Mesterségek és zsákutcák darabja lett.
Kellemes meglepetés, szintén első perctől, hogy a gála-díszlet levéve multimédiára.
Két éve annyi krix-krax, építmény, kütyü, “zorzoane” izegett a térben, hogy nem láttad a díjazottakat a giccstől.
Şerban és Tompa levélhangja, odapörkölésre hangolva
Andrei Şerban nyeri a Legjobb rendezés díját – a kolozsvári Ványa bácsi egyre „súlyosabban” arat. Bocsárdi László gazdagszik egy újabb jelöléssel. Alexandru Dabija is az első UNITER-jét seperné be, mint Şerban teszi most – aki tavaly visszavonta jelölését. Most Amerikából küldi a levelet:
ironikusan nagyvonalú hangnemben,
helyenként kíméletlenül felelősségre vonó. „Milyen kaliberű ez a zsűri?” – kérdi költőien, miközben a terem ismeri a történetet: tavaly is épp ez ügyben támadtak kifogásai. Név szerint rákérdez: miért nem jelölte a zsűri Bogdán Zsoltot, Kézdi Imolát, Bíró Józsefet is? És csodálkozik azon is, Purcărete-t miért nem?
A levél után Caramitru sápadtan kér respirót a Virgil Popescu zeneszerző vezette kiszenekartól. Amely a Rómeó és Júliából élez be egy báljeleneti, „farkasszemező” részletet.
Végül a nagydíj, a trófea nyertesének kihirdetésekor visszavág Caramitru: nem menne bele az UNITER szenátusa döntés-műveletébe, meggyőződése, hogy mindent megtesznek, szakmai módszerekkel. És – jegyzi meg a színpadra lépdelő Visky András láttán – „most még egy Andrei Şerban levelet kapunk”. „Nem, Tompa Gábor üzenete” – mondja a költő-dramaturg. És olvas.
Tompa, e levél felolvasásakor, amennyiben felolvasódik, és íme fel, ennyi kilométer magasan van, ennyi sebességgel röpük, és kint ilyen mínuszok veszik körül. De melegíti a szívét, hogy a kolozsvári társulat „kegyelmi időszakát” éli: a Ványa bácsival, valamit a Gianni Schicchi-vel, melyet az UNITER nem vett fel a listájára, mert operának kategorizálták. „Egyik szemem sír, a másik kettő meghatódik” – írta Tompa, a levegőből, közölve élőben a román köztévén is az ÚMSZ által interjúban közzétett hírt: az Európai Színházi Unió teljes jogú tagjává választotta az általa a kolozsvári magyar színházat.
Záróra pezsgővel. Adrian Iorgulescu, Visky András, Ion Caramitru (Fotó: ÚMSZ/ Mihály László)
Noha az élőben pezsgőzés hagyománya idén is maradt, a gyorsan elhaló taps – még a díj átváteléig sem tartott ki – Caramitru által színpadra vezényelt közönség idén nem részesült csillogó konfettiesőben. Kint viszont dőlt az eső – a Román Nemzeti Színház előtt (amelyért különben épp tegnap írta alá Adrian Iorgulescu miniszter a teljes modernizálttá varázsoló átalakításhoz felvett pénzkölcsönt. 27 millió 300 ezer eurót. Ide tartozik különben a kolozsvári színház és a Iasi-i Vasile Alexandri színház restaurálása project is - hogy csak a színházi épületeket említsem.
Pázsitján négyfogatos kocsi, kovácsoltvas-füves installáció csillog. Látszólag véletlen időzítéssel.
[16:04]
Bakiparádé és díjszpícsek
- A színésznőkhöz közeledünk… A színésznőkhöz közeledés: csípős, kellemes, többször nem kellemes… igen, inkább nem kellemes. Az idei Legjobb mellékszerep díjra jelöltek közül mindhárman főszerepre is alkalmasak. (Caramitru) Fütty és Huó a közönségből. De folytatja.. Nehéz dolgom van, három színésznőről beszélek… persze, egyik közülük fiatal. (Fütty ismét.)
A nyertes Dana Dogaru (a Bulandra színésznője, számos filmben is szerepelt) replikája, mikrofonhoz lépve:
- Hát igen. Elég érett vagyok már ahhoz, hogy főszerepet is játszhassak. (Taps, nevetés.)
Dabija bemutatja Ada Mileát:
- Ahogy megunjuk egymást, és az állatokat kezdjük bámulni, így hat rám ez a versenyen kívüli díj. (…)
Ada Milea szpícse:
- (Jól artikuláló grimasszal) Köszönöm. (Elmenőben:) Én a hoilnapra gondolok, nem tudok a máról semmit sem mondani.
Hú, míg el nem felejtem: A revűszínházi különdíjat az az Aurel Storin kapta, aki pár hete doktorált a 135 éves revűszínházból - első diplomadolgozat a témában. Tehát, ő az, aki a Lalele, lalele román sláger szövegét írta. (”Civilben” irodalmi titkár.)
Különös pillanat a Sanda Manu-jé - a rendezőnek életművéjért adtak át díjat (a procedúra: az UNITER szenátusa tagjai által tett, vagy kívülről érkező javaslatokat bármely színházi szakmai ágazatban a szenátus 21 tagja javaslatonként, és titkos szavazással egyenként végig szavaz). A rendezőnőt állva tapsolva fogadja a terem.
- Sorsomnak köszönöm, hogy oda tett, ahová tett, abba a családba, otthonba, és nem tudom, hogy s miként csináljuk, persze, hazudunk is, de tudunk szeretni is. Én köszönöm a díjat ennek az országnak a színészeinek. És: az életben hazudtam, de a színpadon - noha, persze, könnyű nekem, mert soha nem jelenek meg a színen - nem.
Mihai Mălaimare és a Masca színház a Nonverbális színházi teljesítményért kapott különdíjat.
- Ez a díj két rögeszmémtől szabadít meg: az eddig el nem nyert díjtól, és azoktól, amelyek ezután fordulnának meg a fejemben.
(Ő különben “civilben” az UNESCO-nak dolgozik pár napja, voltaképpen az őt laudáló Nicolae Manolescu főnöke. caramitru nem hagyja ki, hogy a saját ex-UNESCO-s teljesítményeit fel ne sorolná: 36 érték került az UNESCO védelme alá - köztük Segesvár -, azelőtt 8 volt.)
Kapcsolódó képriport a MASCA nyílt színházáról a régi Kulisszán.
Szép jelenet az Ofelia Popii szpícse körül. A szebeni radu Stanca Színház ifjú színésznője olyan klasszissal van jelölve esélyesként a női főszerep legjobbikára, mint Coca Bloos (akit a Piatra Neamti-i színháznál nézett meg az UNITER-zsűri), vagy Emilia Dobrin a bukaresti teatrul Act-ban.
A pici, fekete estélyis, karakteres színésznő a Mefisto-szerepben, ante. Ő a második jelölt a teremben, aki nem számított trófeára. Köszöni a rendezőnek, “aki megbízott bennem, amikor nem is volt oka erre”, társaknak.
Ahogy visszaül, hárman, jelöltekül - Coca Bloos arcát szpícs közben is vetítették - összeölelkeznek.
Amúgy, a színikritikusi díjat az UNITER az idei kiadástól megszünette. Kritikus csakis életműért kaphat ezután román színházi “Oscar”-t.
[ge]
Kapcsolódó: a Kolozsvári Állami Magyar Színház honlapja
Ványa bácsi rulez!
April 15, 2008
Hírek, Hirtelen felindulásból | Szólj hozzá!
Folyamatosan frissül
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi előadása lett a 2oo7-es év Legjobb romániai előadása. Az UNITER nagydíját hajnali fél egykor Tompa Gábor igazgató-rendező külföldi távollétében Visky András költő-dramaturg vette át Adrian Iorgulescu román kultúrminisztertől. A Ványa bácsit Andrei Serban rendezte - aki a díjosztónak jól odapörkölő levelét szintén távollétében olvasták fel, lévén eme előadásért, ő a Legjobb rendezés díj nyertese.
Bukarest fényei Hatházin. És vice versa. Fotó: Mihály László
Szintén Kolozsvárra ment a Ványa bácsi révén az egyik legjelentősebb díj: a Legjobb férfi főszerepő díját Hatházi András kapta meg.
A Legjobb női szereplő díját Ofelia Popii kapta meg, tulajdonképpen férfiszerepért: Mefisztóért, a szebeni Radu Stanca Színház Faust előadásában.
Legjobb női mellékszereplői alakítás-díjat 2oo7-ben Dana Dogarunak ítélte az UNITER-zsűri.
Legjobb férfi mellékszereplő díját Ovidiu Ghinita vette át.
Helmut Stürmer a Szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház Sirály című előadásának díszletéért kapott Unitert.
A Ványa bácsiból még Pethő Ildikót, illetve a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Electra előadásából Jakab Orsolyát jelölte idén az UNITER debüt-díjra - ezt a harmadik jelölt, Cristina Casian nyerte a Teatrul Act Amalia respira adanc előadás címszerepében nyújtott alakításáért.
[02:01]
Erő és játék = játékerő
Olyan kombinációban seperte be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi előadása az országos szakszövetség, az UNITER díjait – mellyel a színházi szakma az összes romániai hivatásos színház összes 2007-es produkciói közül kiáltotta ki a legjobb előadást, illetve az egyéni Leg-eket -, amelyre eddig nem volt példa a gála történetében.
Jelenet a kolozsvári előadásból. Fotó: Biró István / www.huntheater.ro
Arra sem: mind a „nagy nevek”, amellyel az UNITER büszkélkedik, mind a díjat átvevők
leplezetlenül nyers őszinteséggel kommunikáltak
az - amúgy Európában egyetlen ilyen -szakmai grémium évi show-jának számító gálán.
A bukaresti teremben hajnali 1 óráig ülő megtapasztalhatta a helyszínen, amit a köztévés egyenes közvetítésben a nézők nem érezhettek: Románia ugyan történelmileg kilépett Európába, de a legnagyobb színházi értékei, melyekre kegyesen rászavaz, már az országhatáron - és Óperencián - túlról, Amerikából, európai eleganciával „feleselnek” vissza.
[15:28]
Sakk. Mattban és fényesben
Mivel az UNITER a helyszínen, a köztévé (TVR) által exluzív élőben közvetített gálán, hajszállal előtte dönt a 3-3 jelölt közül a legjobb előadás-rendezés-férfi- és női főszerep-férfi-és női mellékszerep – és debüt-díjról, a borítékbontáskor valódi izgalomtól veri ki a veríték a jelölteket. Ez idén erdélyi vonatkozásban a két ifjú tehetséget, a Kolozsváron mesteriző, amúgy székely Pethő Anikót (Sonia, a Ványa bácsiban), és a székelyudvarhelyi társulat Electráját, Jakab Orsolyát tette próbára idegileg. Egymás mellé ültették őket „plikkbontáskor” – kivetítőn hármójuk arca… aztán kiengedték legbelülről a kifelé igyekvő díjazottat: Cristina Casiant.
Nem ítélhető el a közönség tapsorkánja, mely nyilvánvalóan a fiatal tehetség bátorításának szólt -csupán a végső, a nagydíjas kolozsvári magyar társulat tapsával egybevetve fordult meg ez szelíd frusztráltsággal fejünkben a tapserőről. Nyilván, addigra, hajnali 1-re, egyre jobban kifáradt az egyre jobban elszállingózó közönség.
Az egyre több diplomáciai bakit elkövető Ion Caramitru UNITER-elnök és műsorvezető, valamint az erre egyre élcesebben reagáló színpadra lépők láttán. És még Ada Milea sem énekelt… meg sem nyikkant. – No de ne szaladjunk előre.)
Anikó szerint mindenki sakkozik, tudvalevőleg. Mert van díjosztói diplomácia. Ők például “tudták”: ha a Ványa bácsi nyer, esetleg a rendező Andrei Serban is, Hatházinak nincs esélye - és ezt, hogy nincs esélye, Hatházi maga is kijelentette Rékunak, még a gála előtt. És “mások is montdák már, hogy akit a szélére ültetnek, azok kapják a díjat - hogy tudjanak könnyedén kimenni” - mondja vékony cigarettáját az esős előtérben füstölgető, édes leányarccal, őszinte megilletődésű mosollyal Anikó.
Aki a szélén ült.
“Jól vagyok, és még remélem, jövök” - mosolyog. És a mosoly tiszta. (A jelző tán sok. De látnotok kell ezt a lányt.)
[16:09]
Hatházi, a papírforma Szent György-lovagja
„Sokáig kellene itt állnom, hogy a filmrendezők is észrevegyenek. De jelzem, októberig foglalt vagyok: az iskolai programon dolgozom. Köszönetet azért nem mondok, mert nem szeretnék senkit kihagyni.” – mondta Hatházi András reflektorfényben, Maia Morgensterntől véve át a Legjobb férfiszereplőnek járó UNITER-díjat.
Maia és András. Fotó: Mihály László/ Új Magyar Szó
(Maia előzőleg úgy lépett fel csillogó fekete estélyiben és hozzá nyáriasan ható piros lakkcipőben, hogy férfias alton szellemeskedte: “Jövőre én is megpályáznám ezt”. Szelemeskedés csak, mert, ajvé, a női főszerepre jelöltek közt épp egy férfiszerepet alakító fiatal színésznő van. Amúgy Maiát szeretjük, a NATO-csúcs is szerette: ő vezette a világ urainak nejeit Bukarest szépségei közt, értékszemléltetve. De még előtte szerettük, ahogy folyton elénk ül a Bulandrában, folyton késve picit, és beleláthatni a nagyon ősz, nagyon kócosra hagyott üstökébe, mert láthatni innét, hogyan reagál - és szeretjük.)
Az Új Magyar Szó három alkalmazottja (Orsi, Laci, ge) visít az örömtől. A közönség is kitartóan tapsol. Marcel Iureş – ki éppen Hatházi előtt ül, és gála előtti percekben látható „hazai” fölénnyel át-áthajol András, nagylánya, párja során fogadni az ismerősök köszöntéseit - , szóval Marcel Iureş, ki már tart otthon két Legjobb-főszereplős díjat,
A legjobban fizetett Hollywoodi román színész, Marcel Iureş. Bruce Willisszel is dolgozott.
bizonyára lebénulva. És Hatházi András is lebénulva, amint lelépik. Csak az öröm van.
(A Legjobb férfi főszerepért a kolléga, Bogdán Zsolt kapott még trófeát: 2004-ben. Debüt-díjat még Szalma Hajnalka – ugyanakkor. Péter Hilda Legjobb női főszereplő díjat 2oo6-ban, ugyanazon évben a kolozsvári magyar társulat szintén trófeázott.)
És negyven perces szünet.
Ildi, a TVR magyar adásától elcipeli, én szorosan mögötte, Laci a kamerával üget utánam. Rácsavarodok Andrásra, mert elsőre nem is hall. Ügetés fel, ki, szét, össze. És közben beszélgetünk, diktafon rögzít. De én csak a lüktető örömet érzem. És a butácska kérdéseket hallom. A saját hangomon.
[16:39]
Amint következik:
A TVR fényeiben, Ildi jóvoltából. Fotó: Mihály László
(léptek)
Hatházi: Még most sem hiszem el. Nem hiszem el.
(léptek)
JGe: Jól hallottam, hogy el sem hiszi? Olvastam a Hamleten, Broadway, hogy azt nyilatkozta: egész biztosan nem kapja meg. Mi ez, hogy mégis?
HA: Nem én döntöttem így.
(nevetések)
De jólesik. Hazudnék, ha azt mondanám, nem.
Ge: Ott az volt az érv, hogy „Marcel Iureş ellen biztosan nem”. Vannak ekkora klasszisok, akik ellen józan ésszel döntés nem felmérhető?
HA: Én így gondoltam, hogy mellette nem… nagyon tisztelem, sőt… hát most… ha a szomszédaimra gondolok, hogy kikkel ülök ott…
(nevetések)
… hát a legnagyobb színészek, akiket nagyon nagyon tisztelek – némelyikükkel lehetőségem is volt hál’Istennek dolgozni.
Ge: És akkor igaz ez, hogy létezik egyfajta belső státus-döntés arról, vagy kultúrpolitikai döntés… [hallom a kérdésem, s ezzel egyidőben hattan is már, hogy az ellenkezőjét kell kérdenem]
HA: Miről? (lesújtó, elszörnyedt hang. Hatházit lassan magához térítem, ahogy koncentrálnia kell a butácskaságokra]
Ge: Hogy kit “illik” kihozni.
HA: Nem hiszem, hogy lenne. (alton, meggyőződéssel)
Ge: Tehát nem volt eddig sem?
HA: Neem hiszem. Itt mindenféle kulisszatitkokat fejtegetünk kívülállókként, de nem hiszem, hogy igaz lenne. Rosszul esne [hangsúly], ha igaz lenne.
Ge: És most mi lesz az első dolga?
HA: Hát holnap reggel visszaindulunk Kolozsvárra. (nevetés) És, tényleg, ahogy mondtam: tanterveken dolgozunk.
Itt Ildi már bevilágít, hallom, ő is izgatott – András is visszazuhan a bénító örömbe. („Nem tudom mit tudunk ebből összevágni” – beszéljük később, a gesztusnyelvet, ahogy Hatházi áll, a diadal kellős közepén, narancs blúzban, leejtett vállakkal, és mind mondja, hogy „Nem tudom.” )
Laci fotóz, felülök a bárpultra. Nézem, ahogy áll, nagy, és narancs, és leejtettváll, és nemtudomok laza kézlóbálásokkal vállból, és nyert, NYERT, MEGNYERTE, jajhogy szeretem!!!
Ettől összeszedem magam, odapattanok.
Ge: Időközben eszembe jutott egy igazi kérdés is – nagyon izgatott voltam imént, mi visítottunk hátul. Tehát: itt van most ez az új színháztörvény, ugye…
Hatházi: Igen…
Ge… amely picit át fogja rendezni a prérit, és más szempontokat ad. Mit jelent, mit kéne jelentsen, vagy mit szeretne, hogy jelentsen ez a díj, ezen az új prérin?
Hatházi: Mindenképp a román színházi szakmán belül egy ilyen díj sokat jelent. Egészen másképpen kezelik az embert. Ez nem fog változni.
[17:08]
ge
Folytatása a Ványa bácsi rulez! 2.
Nemtelen kapcsolatból férfiharc
April 14, 2008
Hírek | Szólj hozzá!
Figura Stúdió Színház ősbemutatója - Kiss Csaba: Világtalanok.
Rendezte: Kövesdy István Előadások: Április 8, április 30.
“Egy apa-fiú nemtelen kapcsolatot hogyan tud egy nő átformálni két férfi harcává” - erről szól a Világtalanok sorsdráma, írója, a marosvásárhelyi származású, Budapesten élő Kiss Csaba szerint, aki darabját a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház csapatára bízta.
Domokos Erika, Bálint Éva
A darab egy igaz történetet dolgoz fel, amelyre 2002 karácsonya körül rövid időre felfigyelt a magyar bulvársajtó. Egy vidéken élő férfi, elmebeteg szeretőjével együtt, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel megölte a férfi vak fiát. A fiú holttestét egy hónap múlva találták meg a falubeliek.
“Az első néhány jelenetnél még kritikus szerzőként figyeltem a színdarabot, de nagyon hamar magával ragadott és a végén már úgy éreztem, mintha semmi közöm sem lenne hozzá” - mondta a vasárnap esti, tapsokat begyűjtő premier után a szerző. Bevallása szerint, igazi élmény volt az előadás.
Antal D. Csaba, Szabó Eduárd
A Világtalanok sorstragédia komolyan szemügyre vesz olyan társadalmi szegmentumokat, ami igazi feladat elé állítja a színészeket, fogalmazott a rendező, Kövesdy István. „Etikai és művészi szempontból egyaránt fontos a drámában megjelent >>vakságok<< iránti érzékenység, főleg fogyatékosságuk miatt különleges besorolású emberi sorsok >>tárgyalásakor<<. Ez olyan kihívás, amivel a Figura művészeinek találkozni kell” - magyarázta Kövesdy.
Antal D. Csaba, Barabás Árpád, Domokos Erika, Bálint Éva
A színészek számára is igazi szakmai kihívás volt a dráma színre vitele. Az Apa megformálója, Barabás Árpád, alias Freddy, harminc éves kora ellenére középkorú férfit játszott. A szerző, bevallása szerint, kicsit bizalmatlan is volt emiatt, ám előítéletei hamar szétfoszlottak. „Nagyon mély, nagyon erős színészi játékot tapasztalhattunk meg az előadásban, igazán csodálatos alakítást láthattunk” - értékelt Kiss.
Barabás Árpád, a rendezővel együtt, a feladat megoldását abban látta, hogy nem a kort játszotta el, hanem azt az érzületet, amely a középkorú embert működteti. „Harminc évesen nem tudok ötvenéves lenni, de amint ráéreztem arra az érzületre, ami a figura mozgatórugója, már meg is formálódott az a szereplő, akinek én a bőrébe bújtam” - fogalmazott Freddy.
Szabó Eduárd, Antal D. Csaba, Barabás Árpád
Főbb szerepekben Antal D. Csabát és Bálint Évát láthatja a közönség – mindkét színész játékáról elismeréssel beszélt a szerző. „Csodálatos volt a vak fiú megformálása, igazi társadalmi érzékenységről tanúskodott. És hiteles, erős alakítást mutatott a női főszereplő is” - értékelte Kiss.
További szereplők: Bartha Boróka, Boros Mária, Szabó Eduárd.
Barabás Árpád, Bartha Boróka
[Képek és szöveg: Barabás Márti]
nexT: a kurtafilm paradicsoma
April 13, 2008
fesztivál | Szólj hozzá!
Belga győztese van a bukaresti nexT nemzetközi rövidfilm-fesztivál ma záruló második kiadásának. Szerencsénkre a legjobb román film díjasát is elkaptuk - vetítéskor éppen - , viszont megemészthetetlen kérdés marad a jövő évi fesztiválig: e címért miért nem versenyzett egyetlen erdélyi magyar filmes sem?
A plakáton két helyszínt ír: az Eforie mozi és a Román Paraszt MÚZEUMA (Muzeul Ţăranului Român). Persze, ott meg nem is tudnak a fesztiválról, pedig készségesek. mint kiderül - mert így szokott lenni -: a helyes helyszín a Román Paraszt KLUBja (Clubul Ţăranului Român). Mert van ilyen is Bukarestben. És hogy hangzik… 
És mennyien akarnak bejönni… A belépés ingyenes.
A nexT filmfesztivált a 2006-ban autóbalesetben elhunyt Cristian Nemescu filmrendező (California Dreamin’) és Andrei Toncu “hangdizájner” emlékére alapították. Az egyetlen fesztivál Európában, mer kizárólag rövidfilmek parádéjára esküszik. Egy rövidfilm Éden. És Rövid Filméden. (Mint az élet.)
Az ajtón a sajtó bejöhet - akkreditálással. Ezt a helyszínen önkéntes, mosolygós, kedves fiatalok intézik. A fesztiválvetítésekről híres, remekül légkondizott terem otthonosan kitetoválva a nexT-raggancsokkal. A sajtólépcsőn fent wifi. És egyik kávémárka automatájából ingyen a fekete nedű. Ha levegő nincs is ideki, cigizni lehet (még).
Idén 117 film futott 20 országból. Harminc film versenyzett a 4000 eurós fődíjért - a Román Kultúrális Intézet (INC) felajánlása, akár a Cristian Nemescu illetve Andrei Toncu díjak 2000-2000 eurója is - , s a nyertesek:
nexT Trófea: Egy takarítónő álma - rendezte: Banu Akseki (Belgium). Tudor Voican - aki Nemescuval dolgozott egykoron - úgy fogalmazott: azért a módszerért kapja, ahogyan a modern világ hamisságát megfogta.
Nemescu-díjas a Polska Road Movie - a németországi Bartosz Grudziescki filmje.
A Tutli Putli film hangdizájnere, David Bryant vitte el az Andrei Toncu-díjat.
A Dilema Veche humorért ítélt különdíját a Tokio Jim és rendezője, Jamie Rafn kapta.
Itt balra a Legjobb román film kategória nyertese (500 euró az ArCub bukaresti kultúregyesülettől és 1000 euró a Kodak-tól): Stanca Radu (ő egy ifjú hölgy) Ştefan című filmje, mely Anna Hoffmann zsűritag szerint “a történelem komikus tálalásával” vívta ki ezt az elismerést.
A film egy iskolai ünnepélyre készülő kisfiú története, aki “druszája”, a nagy román király monológjából kell előadjon. Szenved, persze. Barbu Delavrancea szövege nem egy harmadikos elemista szint. És gyakorol. Anyuval a konyhában, éjjel, megbetegszik, de főleg: nem érti, mire ez az egész.
Stanca elmesélte: tulajdonképpen egy olyan gyakorlat, az iskolai ünnepélyek gyakorlata van mindmáig “gyakorlatban”, melyet külföldi néző nem is igen hisz el - a király pátoszmondatait meg végképp nem - így nem is nevetnek rajta, mint ahogyan a nexT közönsége tette.
Sajtópáholy.
A német Carsten Unger Kék majom-ja kapta a közönségdíjat, a zsűri speciális különdíját pedig Ana Felicia Scutelnicu-nak adta át az Între ziduri filmjéért Bernard Payen zsűrielnök, a Semaine de la Critique képviselője.
A vetítések mellett előadásokat tartott a next generation-nak Cristian Mungiu és a Joel és Ethan Coen tesvérek menedzsere, David Flynn.
Összben: kellemes, gyors, funkcionális esemény. Több jó versenyfilm, elegendően jó OFF-film (”elegendően jó az, mikor egy vetítéstömbben legalább egy megcsiklandozza az igényeket.) Animációk is szép manőverben. Néhány sokkolóan kiművelt, szép képekkel dolgozó, egyenletesen ezek hatása alatt tartó kisfilm (amiről beszélek: Afterimage - Cătălin Leescu filmje.
Ami még nagzon tetszett nekem: What’s a girl to do? - UK, 2007, 4′, 16 mm, color, Dougal Wilson filmje a Bat for Lashes trip hopjára.).
megtaláltam a forgatókönyvet a klippel - a YouTube-on visszaélés miatt letörülve.
Praktikus és profi közreékelés: versenyfilm-vetítések után a szervezők angolul és franciául társalognak a színpadra hívott rendezőkkel-hangdizájnerekkel. És lehet kérdezni is. (Tkp dolgoznak a sajtópáholynak, vagy elődolgoznak.) Hátterek, kulisszák kiterítve.
És mindenki milyen szerény, és milyen egyszerű. Videoklip-rendezői múltak, lengyeles nevű németek, briteknél vizsgázó olaszok.
A külföldiek rajongása és biztatása, az Aranypálma fényében.
A vendégvárosok-vetítéstömbhöz pedig az írek nagyvonalú bulija a kinti - már körülírt - galériában. A köszöntőjükkor elhangzott szelíd mondat: “nekünk nincs is olyan régtől rövidfilmünk…”, és telehordják az asztalokat étkekkel, késő estig melegedő sörökkel.
És éjjel, filmeket cikáz az utca. Rövidfilmeket. Hosszan.
[Gergely Edit]
Képek: Kulissza
Kapcsolódó: a fesztivál (és szervezők) honlapja
Porcelánpálma Lenin házában
April 12, 2008
A szerk ajánlja | Szólj hozzá!
Palatele Brâncoveneşti, Mogoşoaia (Bukarest mellett) – április 27-ig
3rd International Experimental Engraving Biennial
Technikák rendhagyó felületeken, ready-made grafikai összejátszással, el egészen a digitális printekig , vagy installációk és video-performansz – ezzel állt elő 28 ország művésze, önmagát, ugyanakkor a nézőt is kérdve arról, vajon meddig kísérleti a grafika?
Kastélyvilág alternatívában.
Acélkarokon himbázódzó porcelánlevelek - beléptedkor a látvány. Belsejükben megkötött szövet. Ha fú’ a szél - márpedig fú’ erre a Krivec -, lepotyog a fűbe. Visszaakasztgatni jó, de számolj azzal: a sétáló őrnek olybá tűnik, épp leszedegeted. Tettenérés után viszont nyomban megszelídül. Főleg ha Kiky megsimogatja a kutyáját.
A Kísérleti Grafikai Nemzetközi Bienále a grafikai kísérletezés elvét népszerűsíti, meg akarván mutatni: számos új technika bevihető ebbe a világba, melynek korántsem kimerítettek még, sőt: a látszólagos korlátok mögött, és a hagyományos határok túllépésével a grafikusművész saját utakat és konvenciókon átlépő kifejezésmódokat ismerhet, ismertethet meg.
(Én inkább a mókust…)
Odabe pampókat adnak, ne sározz. Aztán koslathatsz kedvedre. Illetve nemis olyan kedvedre, ha időben észreveszed: bekamerázták az összes teret. (A francia szoba.)
Kedvedre, tehát… (Székrekedés a tanácsteremben.)
A „grafikai kísérletezés nem teljességgel defineálható, ám egyenlővé tehető a technikai- és koncepció szintjén létező szabadsággal, még akkor is, ha ez a szabadság bizonyos szabályoknak alárendelt” – olvasható a rendezvény önmeghatározó elveként a CMYK nevű vizuális tájékoztató havifüzetben.
Az eseményt Litvánia bukaresti nagykövetsége és a Lengyel Intézet is támogatja – nem (csak) pénzzel: két nemzetközi zsűritagot állított rá a műfajra ez alkalommal.
A zsűri elnöke különben Liviana Dan műkritikus (a nagyszebeni Brukental Múzeum kurátora), Ignas Kazakevicius (litván műkritikus, kurátor, a NOW ART NOW FUTURE Biennále igazgatója, Leszek Czajka (képzőművész, a varsói WizyTUjaka Galéria művészeti vezetője), Jakabházi Sándor temesvári grafikus, és Ciprian Chirileanu, a temesvári Graphium nevű kisgrafikai nemzetközi fesztivál igazgatója.
A zsűri idén januárban ült össze kiválogatni 28 országból 72 művészt – 173 művészből, akik 4o országból jelentkeztek a kiírásra.
Ezek itt murkok és pityókák - sárgarépa és krumpli. Csak agyagmáz, és a nők.
Ez fodros papírjátékocska, kék eres bél, dossziézva maggyűjteményben.
Kapcsolódó:
A Bienále honlapja
Visszakézből…
A 2008-as Bienále Nagydíjasa: Miguel Angel Padilla Gómez (Mexikó)
A zsűri különdíja: Ines Matijevic (Ukrajna)
A Fiatal Művész Díja: Agnieszka Cholewinska (Lengyelország).
Különdíjak: José Enrique Porras Gómez (Mexikó), Magdalena Uchman (Lengyelország), és Anatoly Fedirko (Ukrajna).
Lenin, a nagy vesztes - Gheorgiu Dej-zsel a mogosoaiai vadászmezőn.
Legutóbbi vizitem óta narancsszínre festették ajkait, szemhéját, homlokát mélybordóra. Dej mellkasa már rég citrom, jobb keze alatt viszont zsenge csihán terem.
Ilyenek a kilátások.
[Képek: Mena, Kiky, ge]
[Szöveg: Gergely Edit]
Gert képtrolija
April 3, 2008
A szerk ajánlja | Szólj hozzá!
Gozner Gertrud kiállítása Kolozsváron
Gert
Kiballagtunk lapzárta után a 41-es trolihoz, nem csak egy este volt, hanem az utolsó este. Gert utolsó ÚMSZ-os estéje. Zsúfoltság az ún. könnyűmetró peronján, odáig csak szépen, csöndben. Ajtó nyílik, megrohamozás, Gert fellépik elől, én - eddigi szokásunk szerint, mert leszállásnál onnét szaladok váltani - hátrébb. És ennyi. Nem kerestük egymást odafenn, mert addig már mindent átbeszéltünk, amit kell. Amit rámbízott az életéből, a váltás előtti dolgairól, privát, mielőtt felmondott, az nem tűrt maga után búcsúszót is. És azóta sem váltottunk egy fia szót sem.
Hónapokkal ezelőtt kiállításra biztattam, mondtam, megszervezem neki tavaszra Bukarestbe. És itt a tavasz! És ott van a kiállítás. És itt van az öröm.
(Gert szekrényében). Manó
Kedvenc fotóművészem kiállít Kolozsváron. Ha arra mentek, a szemébe néztek.
[ge]
Kapcsolódó:
- interjú a Transindexen.
- Gert-GE játékok a magánterületen.